Királynők Városa

Veszprém fejlődését más tényezők is hátráltatták. A hagyományos  annak hanyatlásával modern gyáraknak kellett volna felváltaniuk, ezek megtelepedése azonban – nem kis részben a helyi pénzintézetek kis tőkeállományának és ezért gyér hitelezési képességének köszönhetően – nagyon lassan zajlott. A századfordulóra létrejött mintegy tíz üzem legtöbbje alig néhány alkalmazottal dolgozott. Aa 19. század közepinél.

 

Veszprém vasúti összeköttetésében időközben némi javulás állt be: a város – a való hozzájárulásáért cserébe – belső állomást kapott,  pedig alakítottak ki a  irányába. Ez sem bizonyult azonban elegendőnek ahhoz, hogy Veszprém kitörjön a korábbi elszigeteltségből.

A város ugyanakkor sokat fejlődött.  kiépült a víz- pedig az elektromos hálózat. Több kis városszéli tavat (Balogtó, Kálistó, Nagy- és Kistó) és mocsarat lecsapoltak. Czollenstein Ferenc indított Veszprém és között. A fejlesztésében is jelentős eredményeket sikerült elérni: megnyílt az irgalmas nővére és az angolkisasszonyok iskolája, az iparostanonc-iskola  az állami polgári fiúsikola  és a felsőkereskedelmi iskola .

 

Jelentős építkezések is zajlottak a századfordulón. Ehhez az időszakhoz köthető többek között az új Vármegyeháza , a Postapalota , a mai , a Megyei Bíróság , a Károly-templom és a  létrejötte, valamint a Szent Mihály-székesegyház átalakítása Az Óváros tér, a Rákóczi utca és a Szabadság tér polgárházai is ebből a korszakból származn